Mi is az a részképességzavar?

Részképességzavarról akkor beszélünk, ha egy, egyébként ép intellektusú gyermeknek komoly nehézségei adódnak az olvasás, írás vagy a számolás elsajátítása során. Kialakulása különböző okokra vezethető vissza. A részképességzavar hátterében állhat kisebb idegrendszeri sérülés, észlelési nehézség, a lateralitás kialakulatlansága – vagyis ha nem egyértelmű, hogy a gyermek jobb- vagy balkezes-e. A részképességzavarral küzdő gyermeknél nem az intellektus vagy az érzékszervek sérültek, hanem a közöttük lévő kapcsolat. Ilyenkor az ingerületek – amit és ahogy lát, hall – másképp jutnak el az agyba, ahol az információ feldolgozása történik.

Egyedül harcolnak a betűkkel

„A részképességzavarral – diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia – küzdő tanulókat a törvény alapvetően két csoportba sorolja: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint az organikus okra vissza nem vezethető tartós rendellenességgel küzdők csoportját. Ezen kívül beszélhetünk még kevert zavarról, mikor két-vagy háromféle részképességzavar egyszerre fordul elő“ – mondja Salamehné Beledi Lilla a Zala megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tagja.

Első jelek

A részképességzavar első tünetei kellő odafigyelés és szakértelem mellet már óvodáskorban észrevehetők. Gyanús, ha a gyermek későn kezd el beszélni, szókincse szegényes, beszéde hibás, nem kötik le a mesék, nem képes megkülönböztetni a jobb-bal irányt, figyelme csapongó. Pszichológiai tesztekkel megállapítható, mely területeken alakultak ki hiányosságok, így már az iskolába lépés előtt el lehet kezdeni a fejlesztő foglalkozásokat. Természetesen nem kell rögtön szakértői vizsgálatra vinni gyermekünket, ha öt évesen nem tudja melyik a jobb keze - mindössze érdemes odafigyelni az intő jelekre.

Első osztályban diszlexia esetén jellemző hiba lehet a betűk, szótagok felcserélése és a magánhangzó tévesztések (ó-ő). Nehezíti számukra az olvasást, ha a szöveg túl apró betűs vagy a betűk körvonala határozatlan. Az olvasási problémákhoz gyakran társul az írás zavara is. A diszgráfiás gyermek írása rendezetlen, gyakran szinte olvashatatlan. A hasonló betűket összekeveri (b-p), elhagy, vagy betold szótagokat. Nem ismeri fel a rövid és hosszú mássalhangzók, illetve magánhangzók közti különbségeket, helyesírása gyenge.

Minél korábban felfedezik, annál hatékonyabban lehet kezelni

A diszkalkúliás tanuló nehezen ismeri fel a szimbólumokat, számokat és matematikai jeleket, problémát okoz számára a sorozatok, szabályok alkotása, továbbá a térbeli és síkbeli irányok érzékelése. A műveleti jeleket összetéveszti (8:4=12). Számemlékezete kis terjedelmű, az egymás után hallott számokból keveset tud visszaidézni.

A részképességzavarok legnagyobb része azonban a kezdeti időszakban fel sem tűnik, mivel a kisdiákok képességei normál esetben sem azonos ütemben fejlődnek. Egy-két év múlva azonban a gyermek jelentősen elmaradhat társaitól, s ekkor már nehéz behozni a lemaradást.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a korai jelekre már csak azért is, mert léteznek úgy nevezett szenzitív periódusok. Ezek során alakulnak ki egyes képességeink, ez az az "ablak" amelyet ki kell használni, ha fejlesztésre szorul a kisdiák. Amennyiben a gyermek problémáját nem szűrik ki időben – óvodás vagy kisiskolás korban – a későbbiekben már jóval kevesebbet tehetnek a szakemberek a képességek javítása érdekében.

Teendők, lehetőségek

Az első és legfontosabb dolog tehát az, hogy időben észrevegyék a gyermek problémáját. A fent említett jelek alapján a szülő vagy az iskola a gyermeket szakértői vizsgálatra küldi. „Minden megyeszékhelyen működik Tanulás Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, nagyobb megyékben több is” – mondja Salamehné Beledi Lilla. A vizsgálatok kiterjednek a nagy- és a finommozgásokra, a figyelmi funkciókra, a beszédkészségre, az emlékezet fejlettségének felmérésére, a téri-idői tájékozódásra, valamint a testséma fejlettségére. Amennyiben részképességzavart állapítanak meg, a diákot a szakértői vélemény alapján az iskolaigazgató mentesítheti egyes tantárgyak vagy tantárgyrészletek esetén az értékelés és minősítés alól, továbbá heti rendszeres fejlesztőfoglalkozásokat iktatnak be az órarendjébe. S, hogy mi történik ezután? Egyszerűnek korántsem nevezhető, de nem reménytelen a helyzet:

A számok rabságában

„A fiamnál egészen iskolás koráig nem volt semmilyen szembetűnő jele a problémájának” – meséli Bea, egy budapesti édesanya. "Aztán kiderült, nehezen tanulja a betűket, keveri őket, az írással is adódnak gondjai. A szakértői bizottság diszlexiát és diszgráfiát állapított meg. Szerencsére az iskola fel tudta vállalni a fejlesztését, és otthon is rengeteget gyakoroltunk. Volt, hogy hatszor esett le a ceruza a földre, és öt szó leírása két órát vett igénybe. Aztán rájöttem, hogy másképp kell megközelíteni a dolgot. Foglalkozni mindenképp kell a gyerekkel otthon is, de játékos formában. Ma a fiam már középiskolába jár. A szülő és a pedagógus részéről is sok-sok türelemre van szükség, de megéri” – meséli Bea.

Hogyan tovább?

Ma már vannak olyan középiskolák, gimnáziumok, melyek felvállalják a részképességzavarral küzdő diákok középszintű oktatását. A diákok az általános iskolához hasonlóan itt is részesülhetnek különböző kedvezményekben, az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló másik tárgyat választhat.  A Közoktatási Törvény lehetőséget ad arra is, hogy a részképességzavarral küzdő diákoknak hosszabb felkészülési idő álljon rendelkezésére, az írásbeli beszámolókon lehetővé teszi a tanulmányok során alkalmazott segédeszköz, például a számítógép alkalmazását, az írásbeli vizsga pedig szóbelire váltható. Mára az egyetemek is alkalmazkodtak a diszlexiások, diszgráfiások igényeihez: tőlük nem kérik számon a középfokú „C” típusú nyelvvizsgát - a diplomához elegendő a szóbeli megszerzése.

 „Tizenhét évvel ezelőtt, mikor én kezdtem az általános iskolát, még jóval nehezebb volt a helyzet, hiszen a részképességzavar fogalmát sem ismerték. Én is csak érettségi után jöttem rá, hogy diszgráfiám van.” – meséli Zita. Keverte, fordítva írta a betűket, a téri tájékozódással is akadtak gondjai. Rengeteg korrepetálásra járt emiatt, nagyon sok plusz energiájába került, hogy ne maradjon le a többiektől. „Mára a részképességzavarból adódó problémákat többnyire ki tudom kerülni. Ritkán írok kézzel, inkább a számítógépet használom.”

Bár nehéz a részképességzavarból eredő hátrányokkal kezdeni az iskolát, de az induláskor kapott megfelelő segítséggel sokat lehet javítani a helyzeten. A fejlesztőeljárások és a törvényi rendelkezések napjainkban egyre több segítséget nyújtanak a részképességzavarral küzdő tanulók számára. A lényeg az, hogy a küszködő kisiskolás még azelőtt kapjon segítséget, hogy elkönyvelné magában: ő soha nem tanul meg számolni, írni, olvasni. 

[origo] oktatás - Udvardy-Horváth Eszter