2005-ben került bevezetésre a kétszintű érettségi rendszer, amely alapvető változásokat eredményez a felsőoktatás eddigi felvételi rendjében is.

A változást előhívó egyik fontos szempont, hogy az érettségi vizsga követelményeit az iskola határozza meg, tehát, a diák abból érettségizzen, amit és ahogyan az iskolában tanult. Szempont volt továbbá, hogy az érettségi ne csak feltétele, hanem egyúttal belépője is legyen a továbbtanulásnak. Vagyis az érettségi vizsga egyben felvételi vizsga is legyen. Így a bevezetésre kerülő érettségi rendszer lehetővé teszi, hogy a vizsgán nyújtott teljesítmények összehasonlíthatók legyenek. Alapfeltétel volt tehát, hogy egy adott teljesítményt egyformán értékeljenek az ország bármelyik pontján.

Lényeges momentum volt az is, hogy ne kelljen kétszer vizsgázni a diákoknak. Párhuzamosan és egészen más szempontok alapján kellett felkészülniük a helyi érettségire, mint a felvételi vizsgára. Ez utóbbihoz gyakran a szülőnek, diáknak egyaránt megterhelő felvételi előkészítő tanfolyamokat kellett igénybe venni.

Fentiekből következik egy igen jelentős fejlemény, hogy az eddig zárt érettségi rendszer megnyílik, hiszen az élethosszig tartó tanulás jegyében ma már érettségi után öt, tíz vagy húsz évvel is jelentkezhet valaki a felsőoktatásba, és szerezhet diplomát. Ebben az új rendszerben bárki, bármikor leérettségizhet (nem kötelező új érettségi vizsgát tenni), illetve tehet emelt szintű érettségi vizsgát az általa szükségesnek tartott tantárgyból. Növelve ezáltal a kiválasztott felsőoktatási intézménybe történő bejutás esélyeit.

Az összeállított ismertető anyag - a kétszintű érettségi rövid jellemzésén túl - az új felvételi eljárást és a Nyíregyházi Főiskolán követendő gyakorlatot kívánja bemutatni; szolgálva ezáltal a kollégák tájékoztatását is.

Tájékoztató a kétszintű érettségi vizsgáról

Az érettségi vizsga szintjei

Az érettségi vizsgára jelentkező maga dönti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Ez annyit jelent, hogy akkor is jelentkezhet emelt szintű vizsgára, ha az adott tantárgyból csak középszintű felkészítést kapott, vagy esetleg még azt sem. Természetesen emelt szintű felkészítés után is lehet középszintű vizsgára jelentkezni.

Fontos, hogy egy adott tantárgyból egy vizsgaidőszakban csak egy szinten lehet vizsgázni.

A vizsgatantárgyak és szintek kiválasztásakor - a továbbtanulási feltételek mellett - elsődlegesen az adott vizsgatantárgy egységes vizsgakövetelményeit kell figyelembe venni. Mérlegelni kell a kockázati tényezőket (magasabb követelmények, felvételi pontok számításakor előnyök és hátrányok stb.) és azt a szintet választani, amelyikhez elegendő a vizsgázó felkészültsége.

Minden érettségizőnek négy kötelező és egy választott tárgyból kell vizsgát tennie.

A középszintű érettségi vizsga
Tartalmi követelményében és a vizsgák jellegében különbözik a jelenlegi érettségi vizsgától. Jelentős változás, hogy szinte minden tantárgyból lesz írásbeli és szóbeli vizsga is. Az írásbeli feladatlap és az értékelési útmutató az összes tantárgyból központilag készül, a javítás és az értékelés azonban a középiskola feladata. A szóbeli vizsgához a konkrét tételeket az iskola tanárai helyben állítják össze, értékelésüket, pontozásukat - a vizsgatantárgy követelményeiben megadott szempontoknak megfelelően - maguk végzik.
A vizsgázók saját iskolájukban oldják meg az írásbeli feladatokat minden tárgyból, az előre kijelölt napokon, majd ugyanott az iskola tanáraiból, és egy, az iskolában nem tanító elnökből álló érettségi vizsgabizottság előtt szóbeliznek.

Az emelt szintű érettségi vizsga
Jelentősen eltér a jelenlegi rendszertől. Az emelt szintű vizsga külső vizsga lesz, azaz a vizsgáztatás elszakad a felkészítő iskolától és tanáraitól. Az írásbeli dolgozatokat nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt független értékelők teszik (nem ismerik a dolgozat íróját).
Az emelt szintű írásbeliket az iskolában vagy az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgáztatási Központ (OKÉV) által kijelölt helyszíneken írják, tantárgyanként a középszintű írásbelivel azonos időpontban. Egyes tantárgyakból a szóbeli vizsga is külső tantárgyi bizottság előtt fog zajlani. Az Oktatási Minisztérium tervei szerint - várhatóan 15-20 fős létszám esetén - nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság megy az adott iskolába vagy a város egyik iskolájába.

Vizsgaidőszakok a vizsga szintjétől függetlenül:

• május - június: valamennyi középiskola rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, pótló és javító érettségi vizsgát szervez
• szeptember - október: kijelölt középiskolák szerveznek rendes, előrehozott, pótló és javító érettségi vizsgákat
• február - március: az országos és a területi vizsgaközpontok kiegészítő, szintemelő, pótló és javító érettségi vizsgákat szerveznek.

Az érettségi vizsga fajtái:

• Rendes érettségi vizsga
  a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal
• Előrehozott érettségi vizsga
  az egyes tantárgyra előírt tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatantárgyból, első alkalommal 
• Kiegészítő érettségi vizsga
  a sikeresen befejezett vizsga után, új tárgyból tett érettségi vizsga
• Szintemelő érettségi vizsga
  az egyes tantárgyból a középszinten sikeresen letett vizsga első alkalommal történő megismétlése emelt szintű vizsgán
• Pótló érettségi vizsga
  fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett érettségi vizsga folytatása
• A javító érettségi vizsga
  a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése
• Az ismétlő érettségi vizsga
  az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból kiegészítő vagy szintemelő vizsga tehető, illetve megismételhető az egyes tantárgyból korábban sikeresen letett vizsga

Idegen nyelvi érettségi és az államilag elismert nyelvvizsga kapcsolata

2005 az utolsó év, amikor államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal az idegen nyelvi érettségi vizsga kiváltható. Tehát, jövőre lehetséges utoljára, hogy az az érettségiző, aki legalább középfokú C típusú, államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű nyelvvizsga-bizonyítványt szerzett, emelt szintű jelest kapjon az érettségi bizonyítványába idegen nyelvből.

2005-ben még utoljára az alacsonyabb évfolyamra járóknak is lesz lehetőségük ezt kihasználni, előrehozott emelt szintű vizsga keretében belül - persze csak akkor, ha megfeleltek a vizsgára bocsátás feltételeinek.

2006-tól az állami nyelvvizsga már nem számítható be az érettségi eredménybe, minden érettségizőnek egy idegen nyelvből kötelező érettségi vizsgát tenni. 2006-tól a fent ismertetettel megfordul: a diák az érettségi eredményével - az elért teljesítmény függvényében - államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt szerezhet.

Emelt szintű érettségivel, ha legalább 60%-os teljesítményt ért el az érettségiző, középfokú C típusú nyelvvizsga-bizonyítványt szerez. Ha a teljesítménye 40 és 59% közé esik, akkor alap-fokú C típusú nyelvvizsga-bizonyítványt kap. Továbbra is megmarad, hogy a két tanítási nyelvű iskolákban érettségizők - megfelelő teljesítmény után -, akár felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványt is szerezhetnek.

Nagyon fontos, hogy azokon a szakokon, ahol a felvétel feltétele emelt szintű idegen nyelvi érettségi, csak a ténylegesen teljesített vizsgát fogadják el a felsőoktatási intézmények, a nyelvvizsgával kiváltottat nem. EZ MÁR 2005-BEN IS ÉRVÉNYES!

Az érettségi vizsga értékelése

pontszámok:

• írásbeli+ szóbeli 1-150 pont
• csak írásbeli vizsga 1-100 pont
• csak szóbeli vizsga 1-50 pont

Az értékelés mindkét szinten vizsgatantárgyanként történik. Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám 20%-a, azzal a megszorítással, hogy az érettségizőnek a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (írásbelin, szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább 10%-os teljesítményt el kell érnie.

A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki. A vizsga minősítését ez a százalékérték, és az ennek alapján kiszámított osztályzat együttesen adja. A százalék-érték és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatot jelent, mint középszinten.

Az érettségi vizsgák értékelése, érdemjegyek és bizonyítvány

Elégséges: összpontszám 20 %-a

• a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen külön-külön is el kell érni a 10 %-os teljesítményt
• matematika középszinten írásbeli 10-20% közötti teljesítmény esetén szóbeli vizsga tehető

Bizonyítvány: vizsgatárgy szintje, százalékos teljesítése, osztályzata

A régi és az új érettségi viszonya

A 2005 előtt tett érettségi vizsga az új vizsgarendszerben középszintűnek minősül, így átváltása:

1. jeles (5)        100 %,
2. jó (4)              79 %,
3. közepes (3)     59 %,
4. elégséges (2)  39 %.

Pontszámítás

2005-ben is, az eddig megszokott módon - többletpontok nélkül számítva - 120 pontos rendszerben határozzák meg a felsőoktatási intézmények a jelentkezők összpontszámát.

A felvételi eljárás során továbbra is csak az nyerhet felvételt, aki a többletpontok nélkül számított maximális pontszám - 120 pont - legalább 60%-át, azaz 72 pontot, felsőfokú szakképzésben legalább 50%-át, azaz 60 pontot elér.

A felvételi összpontszámot kétféleképpen kell meghatározni: a hozott pontok és a szerzett pontok összegzésével vagy az érettségi vizsgatantárgy(ak) alapján számított szerzett pontok megkettőzésével.

1. Hozott pontok

A hozott pontokat változatlanul a középiskolai teljesítmény alapján kell számolni.

A középiskolából hozott pontszámok összege legfeljebb 60 pont lehet.

- 50 pont szerezhető: a kötelező hozott pontokat adó tantárgyak, a magyar nyelv és irodalom vagy nemzetiségi nyelv és irodalom, történelem, matematika, egy választott idegen nyelv, valamint egy választott tantárgy utolsó két év végi osztályzatainak összege alapján. Magyar nyelv és irodalomból (vagy nemzetiségi nyelv és irodalomból) évente a két osztályzat átlagát kell számolni, majd azok összegét egész számra kell felkerekíteni.

- 10 pont szerezhető: az érettségi osztályzatok átlagának kétszerese alapján, egész számra kerekítve.

2. Szerzett pontok

A szerzett pontokat az új rendszerű érettségi vizsgán egy vagy két vizsgatárgyból elért száza-lékos érettségi eredmény alapján kell kiszámolni. (Az Oktatási Minisztérium által, az egyes szakcsoportoknál meghatározott érettségi vizsgatantárgyak listája a www.om.hu, kétszintű érettségi vizsga, 2005 menüpont alatt megtalálható.)

A legtöbb szak esetén egy vagy két tantárgyból, középszintű érettségi vizsgát jelöl meg feltételként az OM által közzétett szakcsoportos beosztás. Egyetlen szakcsoport, a bölcsész-2 határozott meg emelt szintű érettségi vizsgát felvételi előfeltételként. Ebbe a szakcsoportba tartozik az angol, német, francia, olasz, spanyol szak.

Az érettségi vizsga százalékos eredményének átszámítása felvételi pontokká

A többletpontok rendszere

A felvételi eljárás során összesen 24 többletpont adható.

A következő két kategóriáért az intézményeknek kötelező megadniuk a többletpontot:

1. Az emelt szintű érettségiért (amennyiben az nem jelentkezési feltétel) közepes és annál jobb érettségi vizsgaeredmény esetén 7 többletpont jár. Legfeljebb két, az adott szakcsoportban előírt érettségi vizsgatantárgyból lehet így többletponthoz jutni Azoknál a szakcsoportoknál, ahol csak egy érettségi vizsgatantárgy van meghatározva (tehát, nem több tantárgy közül kell választani az érettségizőnek), második tantárgyként bármely, kötelező érettségi tantárgy emelt szintű vizsgájáért jár a többletpont (e tantárgy osztályzata is legalább közepes kell legyen).

2. Középfokú C típusú nyelvvizsga-bizonyítványért 7, felsőfokú C típusú nyelvvizsga-bizonyítványért 10 többletpont jár. Legfeljebb két nyelvvizsga-bizonyítványért jár többlet-pont, egy adott nyelvből csak egy szinten lehet érvényesíteni a többletpontot. A vagy B típusú nyelvvizsga-bizonyítványért 2005-től nem adható többletpont!

Forrás: Szikora Ildikó; Horváth Mihály Gimnázium; http://www.hmg.hu/hasznos/tajekoztato.html