"Majdnem két évig dolgoztam ingyen egy alapítványnál, de megérte. Akkor mindenki csodálkozott, hogy miért húzom az igát, miközben nem is fizetnek semmit, de most már az évfolyamtársaim többsége belátta, hogy én csináltam jól. Többségüknek ugyanis még most sincs állása, míg nekem biztos helyem van" - mondja Péter, aki egy éve diplomázott - a munkaadók által nem sűrűn keresett - szociológia szakon.

Péterhez hasonlóan évente több ezer fiatal dönt úgy, hogy még az egyetem, főiskola évei alatt kipróbálják magukat leendő hivatásukban - szakmai gyakorlat keretében. A legtöbben már ekkor a diploma utáni évekre gondolnak, és a munkaadók által előírt szakmai tapasztalatot szeretnék megszerezni, ennek érdekében pedig akár egy-két éven keresztül is dolgoznak heti húsz - harminc órát, legtöbb esetben ingyen.

Labdába se rúg, akinek nincs tapasztalata

"Akinek manapság pályakezdőként nincs gyakorlata, munkatapasztalata, az egyszerűen labdába se rúg az állásinterjúkon. A diploma önmagában ma már nem elég" - magyarázza Juhos Andrea karrier tanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. "Ha egy hallgató elmegy gyakornoknak egy vállalathoz, akkor a legjobb és legbiztosabb módját választotta a későbbi elhelyezkedésnek. A cégek ugyanis tapasztalt és már ismert, bevált embereket keresnek a megüresedő állásokra" - teszi hozzá.

Márpedig állásban a pályakezdő diplomások nem bővelkednek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2007-es felmérése szerint minden ötödik munkanélküli a 15-24 éves korosztályból kerül ki. A tapasztalatok szerint átlagosan 22 hónapnyi keresgélés után találnak munkát a diplomás pályakezdők. Ekkor sem mindenki a szakmájában, majdnem két év munkanélküliség azonban elég ahhoz, hogy lejjebb adjanak igényeikből - sokan kötnek ki így bölcsész-, jogi-, társadalomtudományi- és egyéb diplomákkal adminisztratív munkakörben.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Karrierirodájának 2007-es tanulmánya szerint a cégek rendszerint tapasztalatlanságuk miatt nem alkalmazzák a friss diplomásokat - véleményük szerint legalább hatvan százalékuk nem rendelkezik a munkavégzéshez szükséges szakmai, gyakorlati tapasztalattal.

Kávéfőzés, fénymásolás vagy komoly munka?

"Aki diploma után állást akar, annak diploma előtt is dolgoznia kell" - az [origo] által megkérdezett egyetemisták nagyjából így foglalnák össze a munkaszerzés alapszabályát. Igazán jó gyakornoki munkát azonban nem is annyira könnyű szerezni - állítják. Ugyan a legtöbb álláskereső portálnak gyakornoki rovata is van, ahol csak olyan hirdetéseket találunk, amelyben egyetemistákat keresnek, érdemes szétnézni az adott szakterülettel foglalkozó cégek honlapján is, hátha ott ajánlanak ilyen lehetőségeket. A legjobb helyhez - a "rendes" állásokhoz hasonlóan - azonban még mindig ismerősökön és egyetemi tanárokon keresztül vezet az út. A legnagyobb harc azokért a gyakornoki helyekért folyik, amelyeknek hirdetésében szerepel, hogy a legsikeresebbeknek a program után állást ajánlanak.

A "kapós" cégek ezért megtehetik, hogy hosszas felvételi eljárás után válasszák ki azt a pár egyetemistát, főiskolást, aki kipróbálhatja magát náluk. Számos multicégnél legalább egy világnyelv középfokú ismerete nélkül szóba sem állnak a jelentkezőkkel, de a felvételi elbeszélgetés mellett gyakran nyelvi és logikai tesztet is kitöltetnek velük. "Ahol azonban ilyen komoly felvételi van, ott legalább biztos lehet a jelentkező abban, hogy nem kávét fognak főzetni vele" - mondja a negyedéves kommunikációs szakos Zoltán, aki tavaly kezdett el dolgozni egy szerkesztőségben mint gyakornok.

"Nekem szerencsém van, de sok csoporttársam olyan helyre került, ahol folyton csak fénymásolni kellett, postára járni, mosogatni. A szakmájukat nem tudták gyakorolni, ráadásul nem is nézték jó szemmel, hogy egyáltalán ott lábatlankodnak" - teszi hozzá. Pedig a cégeknek megéri az ingyenes munkaerő alkalmazása, a nyári szabadságolások alatt kifejezetten sokan keresnek gyakornokokat, hiszen így mindenféle anyagi befektetés nélkül tudják helyettesíttetni a munkatársakat.

Sok munkaadó azonban valóban leendő munkatársakat keres. "Egyre több vállalat nyit a fiatalabb korosztály felé" - mondja Ignácz Szilvia tanácsadó, a BME Karrierirodájának munkatársa. "Például a mérnökhiány miatt sok vállalat keres hallgatókat, hiszen ha időben nem csapnak le rájuk, akkor nagy eséllyel más vállalatok szívják el a munkaerőt" - magyarázza. A cégek így nemcsak a fejvadászok díját spórolhatják meg, hanem garantáltan jó munkaerőt alkalmaznak, hiszen korábban megismerhették a gyakornok munkamorálját, tudását.

Hosszú idő, kevés pénz

"Gyakornokot keresünk legalább fél évre, napi 6-8 óra munkára" - olvasható az egyik álláshirdető portálon. A legtöbb helyen valóban legalább fél évre, de inkább egy évre keresnek egyetemistákat. "Ez a gyakornoknak is jó, hiszen még fél év sem elég arra, hogy alaposan megismerjen egy adott munkakört, ráadásul így a munkatársak közé is beolvadhat" - mondja a karrier tanácsadó, Juhos Andrea. Ugyan sok helyen fogadják azokat a hallgatókat s, akik a szakjukhoz kötelező 120-150 órás gyakorlatot akarják elvégezni, szívesebben foglalkoznak olyanokkal, akik hosszabb időt töltenek majd el náluk, hiszen őket érdemes betanítani.

Pénzt azonban a legtöbb helyen nem kapnak a gyakornokok, annak ellenére, hogy a munkajog ingyenes munkaként csak a szakközépiskolás gyakorlati foglalkozásokat és az önkéntes, karitatív munkát ismeri el. Aki huzamosabb ideig dolgozik, annak bért kellene fizetni, igaz, a tapasztalatra és a céges állásra áhítozó hallgatók ezt a legritkább esetben róják fel a főnöküknek.

Diploma után még mindig lehet

Aki már lediplomázott, és bánja, hogy hallgatóként nem szerzett tapasztalatot, az sem marad lehetőségek nélkül, ugyanis számos nagy hazai cég indít gyakornoki programokat friss diplomásoknak - elsősorban műszaki és közgazdász végzettségűeknek. A Magyar Telekom Rajtkő Gyakornoki programjában például 1995 óta kétszáz gyakornok vett részt, akiknek hetven százaléka ma is a vállalatcsoportban dolgozik.

Brüsszeltől Mexikóig

Az önéletrajzban a belföldi tapasztalatok mellett mindenképpen jól néz ki egy külföldi gyakornokság is, és a hazai egyetemisták ma már számos szervezet közül választhatnak, amely segít nekik megtalálni a legjobb lehetőségeket, elintézik a szállást és a papírmunkát. 2004 óta a legnépszerűbb külföldi gyakornoki programok minden kétséget kizáróan az Európai Unió intézményeihez kötődnek, az Európai Parlament és az Európai Bizottság például félévente hatszáz-hatszáz szakmai gyakornokot alkalmaz. Ők fizetést is kapnak, körülbelül havi nettó nyolcszáz-ezer eurót, ám ehhez meggyőzőnek kell lenniük. "Alapfeltétel a diploma, legalább egy közösségi nyelv kiváló ismerete és egy másik kielégítő ismerete" - áll a Team Europe tájékoztatójában.

Lehetőség tehát van bőven, csak meg lehet találni azt a helyet, ahol a legtöbbet lehet tanulni az adott szakmáról. Igaz, mindehhez kell egy kis szerencse, na meg sok-sok idő és munka. Az [origo]-nak nyilatkozó egyetemisták szerint azonban megéri, hiszen ez egy olyan befektetés, amely a jövőben százszorosan megtérül.

[origo] oktatás - Szabó Fruzsina