- Nyelvvizsgával sem vettek fel az egyetemre, de már nem sajnálom az áhított politológus szakot. Mivel korábban diákmunkán dolgoztam adminisztrációs területen, három éve választottam egy titkárnőképző kurzust - meséli Bori, aki képesítésével a zsebében néhány hét alatt elhelyezkedett. Akkor úgy gondolta, átmenetileg, csakhogy nagyon jól érezte magát a cégnél, és főnöke - látva szorgalmát és hozzáértését - egyre többféle feladatot bízott rá, két év múlva pedig lehetővé tette, hogy munka mellett, a cég anyagi támogatásával egyetemre menjen. Bori - bár még nem végzett - ma már a cég marketingvezetője.

Egy nyelvet beszélő, felsőfokú szakképesítéssel rendelkező fiatalember könnyebben megtalálhatja számítását a munkaerőpiacon, mint valaki, aki - bár egyetemre, főiskolára járt - nem rendelkezik használható nyelvtudással. - Rövid távon szinte biztosan gyorsan el tud helyezkedni, aki felsőfokú szakképesítést szerez, hiszen a cégek lecsapnak a gyakorlati tudással bírókra, és ez a képzési forma éppen ebben erős. A hosszú távú karrierlehetőségek azonban behatároltak - mondja Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke, a Select Appointments Magyarország Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

A felsőfokú szakképzés államilag támogatott nappali alapképzéseibe - a növekvő érdeklődés ellenére - az idén 40 százalékkal, mintegy ötezerrel kevesebben jelentkeztek, mint ahány helyet meghirdettek. A 12 500-as keretszámból utóbb csaknem ezer államilag finanszírozott helyet átcsoportosítottak, így több hallgatót vehettek fel agrár-, gazdaságtudományi, természettudományi, és műszaki képzésekre, valamint egészségügyi szakterületre. A szakember szerint az, aki úgy érzi, többet szeretne elérni a szakmájában, de ezt gátolja a diploma hiánya, később - általában munkahelyi támogatással - tovább tanul. A legtöbben azonban nem is gondolkodnak felsőfokú szakképesítésben, mert presztízse csökkent, ráadásul nem is tudható, melyek azok az iskolák, amelyek garanciát jelentenek a minőségre.

Az érettségire épülő, általában kétéves felsőfokú szakképzés felsőoktatási intézményekben és egyes szakközépiskolákban zajlik, beszámítható a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba, és ezzel a képzési idő lerövidülhet. A tananyag elsősorban a szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál.

Az új OKJ rendszerében e képzés keretében lehet tanulni a többi között ifjúságsegítőnek, csecsemőgondozónak, mozgóképgyártó szakasszisztensnek, moderátornak, általános rendszergazdának, web-programozónak, vegyipari technológusnak, banki vagy értékpapír-piaci szakügyintézőnek, projektmenedszer-asszisztensnek, idegenforgalmi szakmenedzsernek, ménesgazdának, bortechnológusnak, vagy épp ökológiai gazdálkodónak.

Nem mindegy, hogy a diák hallgató vagy tanuló

A Magyar Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) körültekintésre intette azokat az érettségizett diákokat, akik a pótfelvételi keretében felsőfokú szakképzésre jelentkeznek. Arra figyelmeztettek, hogy másfajta elbírálás alá esnek azok a diákok, akik felsőoktatási intézmény által szervezett felsőfokú szakképzésre járnak, mint azok, akik közoktatási intézményben - szakközépiskolában, szakmunkásképzőben - tanulják ugyanazt. Ha ugyanis a fiatal főiskolán vagy egyetemen végzi az OKJ-s kurzust, hallgatónak minősül, így a család elesik a családi pótléktól, árvaellátástól, ingyenes tankönyvektől, továbbá az államilag finanszírozott továbbtanulásra is csökkennek a diák esélyei, ha nem az adott időn belül fejezi be tanulmányait. Eközben a szakmunkásképzőkből kikerülők többletpontokkal vághatnak a főiskolai tanulmányoknak.

Az a diák, aki a felsőoktatásban kezdi meg tanulmányait, hallgatói jogviszonyban vesz részt a szakképzésben, aki pedig a közoktatásba tartozó intézményben, ők tanulói jogviszonyban folytatja tanulmányait - közölte az oktatási tárca. A hallgatói juttatások révén a felsőfokú szakképzésben résztvevők is kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, illetve szociális helyzetük alapján rendkívüli és rendszeres szociális támogatásban, kollégiumi ellátásban részesülhetnek. A felsőoktatásban 12 félévnyi támogatott idővel gazdálkodhat a hallgató. A felsőfokú szakképzés után tanulmányaik kreditértékként beszámíthatók az alapképzésbe. Jelenleg 28 ezer fiatal vesz részt felsőfokú szakképzésben, 12398-an hallgatói jogviszonyban, az államilag támogatottak létszáma 11460.Szakértők szerint a felsőfokú szakképzés kérdése elveszett valahol a kétszintű érettségi és a felsőoktatási túlképzés körüli viták között, pedig megvan a helye az oktatási rendszerben: azoknak a diákoknak, akik érettségi után - jobb híján - fizetős szakokon folytatják tanulmányaikat, részben a felsőfokú képzésben kellene kikötniük. Ez azonban nem fog megtörténni, amíg nincs elég megfelelő minőségű kurzus, és sem a szülők, sem a tanárok nem tartják számon ezt a lehetőséget az alternatívák között. Amíg a cégek nem tudnak tájékozódni arról, melyek az igazán jó képző intézmények, érthető okból úgy gondolkodnak: egy leendő munkatárs esetében a diploma biztosítja az igényeiknek megfelelő intelligenciát, tudást.

Az is sokat ront a helyzeten, hogy az emberek azt gondolják: ha valamit a munkaügyi központok ajánlanak - mint például sok felsőfokú szakképzést -, az csak olyan tanfolyam lehet, amit a munkaerőpiac szélére szorultaknak, a legesélytelenebbeknek szánnak, pedig ez nem így van - véli Csaposs Noémi, hozzátéve: egyes munkaköröknél szükségtelen a diploma, de Magyarországon szakirányú felsőfokú kurzus híján mégis ilyen papírral rendelkezők töltik be az üres álláshelyeket. Külföldön például a call-centerekben, ügyfélszolgálatokon a nyelvtudás mellett bőven elég a szakirányú - de nem főiskolai, egyetemi - végzettség, itthon azonban túlképzett, diplomás fiatalok ülnek a telefonok, monitorok mögött.

A munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó Manpower magyarországi munkatársai úgy látják, bár a szakképzés társadalmi presztízse valóban nagyon alacsony, jó néhány kis- és középvállalat keres megfelelő felsőfokú szakképesítéssel rendelkező fiatalt.

- A jelentkezés előtt érdemes megnézni az álláshirdetéseket, amelyekből tájékozódni lehet az aktuális munkaerő-piaci igényekről - mondja Harsányi Szilvia, a Manpower Kft. HR-tanácsadója. Miközben számtalan érettségizett fiatal csak gyártósoron, három műszakban kap munkát, egy felsőfokú logisztikai tanfolyammal és tárgyalási szintű nyelvtudással vagy tb-ügyintézői végzettséggel könnyen jó álláshoz, előrelépési lehetőséghez lehet jutni. A szakképzettséggel rendelkező munkavállalók 1-2 éves gyakorlati tapasztalattal magasabb fizetést kaphatnak, mint a diplomások.

- Nagyban segítené a középfokú végzettségűek esélyeit, ha még több, valós piaci igényre épülő felsőfokú képzés közül választhatnának - teszi hozzá Harsányi Szilvia.

Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke szerint, ahogy az egyetemi, főiskolai képzés, a felsőfokú szakképzés rendszere sem alkalmazkodik elég gyorsan az igények változásához. - Ami két-három éve még jól működött, mára elavulttá vált. Abban a kormányzat, az oktatás szereplői is egyetértenek, hogy változásra van szükség, ez azonban lassan halad. Az irány jó, és az is nyilvánvaló, hogy a nagy rendszerek egyik pillanatról a másikra nem reformálhatók meg, de a vállalatok visszajelzései alapján egy frissdiplomásnak 6-12, és egy felsőfokú szakképesítéssel rendelkező fiatalnak is 4-5 hónapba telik, mire megtanulja gyakorlatban alkalmazni azt, amit elméletben elsajátított - mondja Vadász György.

Forrás: Népszabadság