Így vizsgázunk mi

A teszt kitöltésére négyszer háromnegyed óra áll a felsősök és gimnazisták rendelkezésére. Két rész matematikai, két rész szövegértési feladatok megoldásával telik el. A teszt összeállítása során ügyelnek arra, hogy a példák életszerűek legyenek – a diákoknak nem elméleti feladatokkal kell megbirkózniuk. A szövegértést vizsgáló feladatsorban a különböző szövegrészletekhez öt-tíz kérdés tartozik, melyek azt vizsgálják, mennyire értette meg a tanuló a szöveget, vissza tudja-e keresni az abban található információkat, tudja-e értelmezni azt, és képes-e az összefüggések felismerésére, tájékoztat Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztályának vezetője.

A negyedikesek feladatsora másféle. Az ő tesztjük három negyvenperces, és egy ötperces részből áll. Ez idő alatt egy matematikai, egy szövegértési és egy logikai feladatsor kitöltésére kerül sor. Az elemi olvasási készség vizsgálata után pedig annyi szöveget kell lemásolniuk öt perc alatt a diákoknak, amennyit csak tudnak. Ezzel mérik fel az alsósok íráskészségét. Cservenkáné Pál Ilona, a budapesti Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium alsós igazgatóhelyettese szerint a kisebbeknek sem okoz komolyabb megrázkódtatást a vizsgahelyzet, mint a nagyobbaknak. „A gyerekek már a kompetenciamérés előtt is találkoznak hasonló feladatsorokkal, nem éri őket váratlanul egy ilyen típusú dolgozat. Nem ijednek meg tőle, tudják, milyen feladatokkal találkozhatnak.”
A tízéves Gyuri nem is fél a felméréstől. A Deák Diák Általános Iskolában, ahova ő is jár, mindenkit – szülőket, diákokat egyaránt - tájékoztattak arról, hogy mi is fog történni, hogyan zajlik le a vizsgálat. Figyelmeztették a gyerekeket, hogy vigyenek magukkal tízórait, mert nem lesz idejük lemenni a büfébe, és megkérték őket, semmiképpen se késsenek el szerda reggel.

„Külön felkészítést felsősöknél, gimnazistáknál sem igényel a teszt, az viszont jó lenne, ha az iskolákban a készségek fejlesztésére koncentrálva tanítanának” – mondja Kunné Szörényi Katalin, egy budapesti középiskola igazgatója. „Ezt megnehezíti azonban az, hogy a mai tanárok nem ebben a szellemben nevelkedtek, sőt, a főiskolákon, egyetemeken még ma sem erre a típusú oktatásra készítik fel a tanárokat.”

Felmérés - lépésről lépésre

A feladatlapokat tartalmazó dobozokat május 20-24. között kapják meg az iskolák, akiknek a felmérőket tartalmazó átlátszó zacskók kinyitása nélkül ellenőrizniük kell a dobozok tartalmát. A dolgozatokat tartalmazó tasakokat csupán a vizsga reggelén, nyolc órakor lehet kinyitni. Ezek – egészen addig – szigorúan titkosak. A mérés zökkenőmentes lebonyolításáért minden iskolában egy kijelölt tanár felelős, a vizsgálat ideje alatt pedig egy kirendelt vizsgabiztos figyel arra, hogy minden az előírás szerint történjen.

Mindez persze nem kevés terhet ró az iskolákra. Edényi László, a budapesti Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója is erre panaszkodik: „Az egyetlen probléma a méréssel az, hogy éppen abban az időszakban kerül rá sor, amikor az iskolák a leginkább le vannak terhelve. Májusban vannak az érettségik, ilyenkor zárjuk le a tanévet is. Sokkal jobb lenne, ha márciusban vagy áprilisban kerülne sor a vizsgálatra.”
A Zrínyi is igyekszik felkészíteni diákjait a megmérettetésre. A kompetenciamérés előtti hónapokban a tanárok nagyobb hangsúlyt fektetnek a készség-alapú feladatok gyakorlására. A felkészülés meg is látszik a diákok eredményén, mondja az igazgató. Hozzáteszi, a javulást azzal is magyarázhatjuk, hogy ma már a középszintű érettségire is hasonló, kompetencia-alapú példákkal készítik fel a diákokat.

Amikor az iskola kap rossz jegyet

A diákok számára jó hír – amellett, hogy egyéni teljesítményüket nem értékelik -, hogy a kompetenciaméréssel töltött napon nincsenek tanórák. A diákok a feladatsorral teljesítik az aznapi penzumot – feleltetések és dolgozatok nélkül.

Félnivalója az iskolának lehet, hiszen az év végén kézhez kapott eredményeket értékelve bizony fény derülhet olyan hiányosságokra, amelyek azonnali beavatkozást igényelnek. Azoknak az oktatási intézményeknek, amelyekben a tanulók több mint fele nem éri el az első szintet szövegértésből, illetve több mint negyedük matematikából, - azonnal akciótervet kell kidolgozniuk. „A gond ezzel csak az, - mondja Szörényi - hogy nem azt nézik, mennyit fejlődtek a gyerekek, csak azt, milyen eredményt nyújtottak az adott évben. Más eredményt fog elérni egy olyan diák, aki jó családból érkezik, mint egy az, aki nem tanulta meg tisztelni a tudást. Értékeléskor figyelembe kellene venni a családi háttért is.” 

Egy név nélkül nyilatkozó középiskolai tanár szerint előfordul, hogy maguk az iskolák igyekeznek kiegyensúlyozni a „torzító faktorokat”. „Rossz ötlet például, hogy a tesztek után napokig az iskolákban hagyják a feladatsorokat – annak ellenére, hogy azokat központilag értékelik - a tanári karnak tehát hozzá sem kellene nyúlnia. Sokan úgy gondolják, hogy ennek a mérésnek nincs akkora súlya, mint az érettséginek – pedig az iskolára nézve igenis komoly következményekkel jár, ha tanulói rosszul teljesítenek.” – mondja a neve elhallgatását kérő tanár. „Hallani olyanról, hogy a bent lévő pedagógus segít a feladatsor kitöltésében, de az is előfordul, hogy a gyengébb képességű tanulókat megkérik, aznap ne menjenek iskolába.”
Az Oktatási Hivatal (OH) munkatársai ezzel szemben nem tudnak visszaélésekről. A kompetenciamérésről pedig hivatalosan csak olyanok hiányozhatnak, akiknél a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyatékosságot, autizmust, testi vagy érzékszervi fogyatékosságot, illetve beszédfogyatékosságot állapított meg. Mentesülnek a vizsgálat alól azok is, akik valamilyen sérülés folytán ideiglenesen nem képesek az írásra, olvasásra – például azért, mert eltörött a kezük, mondja Pongrácz László, az Oktatási Hivatal Közoktatás-értékelési Programok Főosztályának vezetője.

Kompetenciamérés és társai

A kompetenciamérés mellett számos felmérés hivatott megállapítani, hogyan tanulnak, mennyit tudnak a magyar fiatalok. A különböző korú gyermekek tudását és készségeit változatos tesztek, változatos módszerekkel, változatos szempontok szerint mérik fel.

Ilyen például a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study - Nemzetközi Szövegértés-vizsgálat) és a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study - A matematika és természettudomány nemzetközi összehasonlító teljesítménymérése) is, melyek a kompetenciaméréshez hasonlóan a diákok szövegértési, illetve matematikai és természettudományos tudását vizsgálják. A különbség csupán annyi, hogy ezeket négy, illetve ötévente ismétlik meg, és kizárólag a negyedik osztályosok vesznek benne részt. Itt a készségek melett felmérik a tanulási szokásokat, és nem csak a tanulóknak, de a szülőknek, tanítóknak – sőt, még az iskolaigazgatóknak is - kérdőívet kell kitölteniük. Így nem csupán a diákok teljesítménye vizsgálható, de az is, mennyire befolyásolja azt a családi háttér, az iskolai környezet.

A másik ismert felmérés, melynek híre gyakran bejárja a médiát, a PISA teszt. Ez ugyancsak kompetenciát mér, három évente zajlik és a tizenöt évesek szövegértését, matematikai illetve természettudományos műveltségét vizsgálja. A tanulók teljesítményének mérése mellett a PISA arra is alkalmas, hogy egy adott ország adott korú diákjainak eredményét más országok eredményeivel hasonlítsák össze. A felmérésben 2000-ben harminckettő, 2006-ban pedig már ötvenhét ország vett részt.

A kompetenciamérésnek – a fentiekkel szemben – csupán hazai jelentősége van, mégis sok múlik rajta. Az iskolák jövő februárban interneten keresztül ellenőrizhetik le, hogyan teljesítettek tanulóik, évfolyamaik, milyen pontszámot ért el maga az intézmény. Ennek függvényében változtathatnak a képzésen úgy, hogy a következő májusban diákjaik magabiztosabban hajolhassanak majd a feladatlapok fölé. 

[origo] oktatás