Az Obama adminisztráció elkötelezett az amerikai közoktatási rendszer megreformálása tekintetében, hiszi, hogy minden gyereknek biztosítani kell a teljeskörű és versenyképes oktatást. A Race to the Top programot azért hozták létre, hogy átfogó reformokat ösztönözzenek, és újszerű megközelítéseket hozzanak a tanítás, és a tanulás terén egyaránt.

Az Oktatási Minisztérium 4,35 milliárd dollárt kapott az USA gazdasági helyreállítását megcélzó törvény, az American Recovery and Reinvestment Act alapján, amelyből a Race to the Top ("Verseny az első/legjobb helyért”) program pénzügyi alapját biztosítják. A törvény ezenkívül is nagymértékben támogatja az oktatást, különösen nagy hangsúlyt fektet az általános- és középiskolai képzés megreformálására, 77 milliárd dollárt különít el ilyen célokra.

Ahhoz, hogy megnyerjék a versenyt, az államoknak rendelkezniük kell a szükséges és megfelelő színvonalú követelményrendszerrel és tesztekkel, amelyek a diákokat a lehető legjobban felkészítik a főiskolára, később a munkára és a nagybetűs életre. Kiváló tanárokat és igazgatókat kell foglalkoztatniuk, akiket munkájukért meg is jutalmaznak. Rendelkezniük kell olyan adatbázissal, ahol megfelelően nyomon követhető a diákok előmenetele, illetve a tanárok munkája és hatékonysága is. A kevésbé jól teljesítő iskolákat pedig ki kell szűrniük, illetve meg kell próbálniuk felzárkóztatni őket. A Race to the Top azért különleges, mert arra sarkallja az államokat, hogy már azelőtt hozzálássanak az oktatási gyakorlat átalakításához, mielőtt bármilyen pénz is kiosztásra kerülne.

Ez a négy milliárd dollár az eddigi legnagyobb összeg, amelyet Washington iskolák fejlesztésére költ. Végül 12 állam részesedhet belőle, amelyek a legmerészebb terveket nyújtották be a már említett célok elérése érdekében. A iskolák jövő évre kalkulált, összesen 16 milliárd dolláros költségvetési hiánya következtében, a legtöbb állam győzelemre szomjazik. A szakemberek véleménye szerint a Race to the Top olyan küzdelem lehet, mintha az államok az Olimpia rendezési jogáért harcolnának.

Az államok 2010. január közepéig jelentkezhetnek az első fordulóra, júniusig pedig a másodikra. A változásokat előirányzó stratégiákat minél részletesebben kell bemutatniuk, ezek kivitelezése azonban nem ritkán nehézségekkel jár, ugyanis a helyi iskolai körzetek vezetőinek is támogató nyilatkozatukat kell adniuk, Kalifornia állam esetében pedig több mint 1000 ilyen körzetről beszélünk. Több állam is jelezte már, hogy egyszerűen azért nem tudnak jelentkezni a versenyre, mert nem tudják elvégezni a sok papírmunkát.

November második hetében ismertették a végső szabályokat is. A beküldött pályázatokat pontozásos rendszerben fogják elbírálni, szigorúan független bírák. A tökéletes pályázat 500 pontot ér majd: 125 pont a kiváló programterv, 70 pont a magasabb követelményrendszer és magasabb színvonalú vizsgarendszer alkalmazása, 47 pont a számítógépes adatrendszer fejlesztése, 138 pont a jól képzett tanárok foglalkoztatása illetve munkájuk és hatékonyságuk folyamatos figyelemmel kísérése, 50 pont a rosszabbul teljesítő iskolák felzárkóztatása, 30 pont egyéb változtatások eszközlése, végül pedig 40 pont a charter iskolák számának növelése.

Forrás: Kitekintő