| A pályakezdők inkább szakértők, nem vezetők lennének |
|
|
|
| 2009. július 29. szerda, 13:51 |
|
Közel 20.000 válaszadó megkérdezése alapján készült el a Hewitt felmérése, a Your Future Potentials Research 2009, mely azt vizsgálja, hogy a különböző demográfiai hátterű hazai munkavállalók számára mi a fontos egy állás elvállalása során, valamint hogy mely iparágakat, és azokon belül mely konkrét munkáltatókat tartják vonzónak. A kérdőívet kitöltők főként a végzős diákok, pályakezdők és 1-2 éves tapasztalattal rendelkező munkavállalók voltak.
Sok mindentől függ, hogy milyen úton kezdünk neki az álláskeresésnek. A köztudatban az él, hogy a többség az online állásportálokon keresztül küldözgeti több száz helyre pályázatát és vár, hogy valamelyik célba érjen. Vajon tényleg ennyire elterjedt az online álláskeresés? Van-e létjogosultsága az újsághirdetéseknek vagy a karrierirodáknak? A Hewitt felméréséből egyértelműen kiderül, hogy az online állásportálok dominanciája és népszerűsége töretlen (a válaszadók 73%-a használja álláskereséséhez), és gyakran használt még első lépésként a személyes ismeretségek, ajánlások kihasználása is. Meglepő, hogy a listában még mindig harmadik helyen állnak az újságokban, magazinokban elhelyezett álláshirdetések. A fiatal álláskeresők tudatosságát mutatja az, hogy 25-30 százalékuk ezek mellett a csatornák mellett kicsit célratörőbben, a vállalatok karrier-oldalain is böngész, és részt vesz állásbörzéken, ahol személyesen kerülhet kapcsolatba a munkaadókkal. Ha összevetjük, hogy mely álláskeresési csatornák népszerűbbek a pályakezdők és a már tapasztalt munkavállalók körében, megfigyelhető, hogy a pályakezdő vagy 0-2 év tapasztalattal rendelkező álláskeresők többet használják a felsőoktatási karrierirodák szolgáltatásait, az állásbörzéken való részvételt és az újsághirdetéseket, míg a tapasztalt munkavállalók inkább az online álláskeresésben és az ismerősök kapcsolataiban bíznak. A Hewitt felmérése arra is rávilágított, hogy milyen preferenciák alapján választanak munkahelyet a munkavállalók, melyek azok a kritériumok, jellemzők, amelyek fontosak számukra, és hogyan is változnak ezek az attitűdök a tapasztalat vagy a szakmai érdeklődés függvényében. Összességében elmondható, hogy a tapasztalt munkavállalók számára sokkal fontosabb, hogy hosszú távra tudjanak elhelyezkedni, a fiatalok ezt még nem érzik olyan meghatározó tényezőnek. A tapasztaltak inkább vezetői, mint szakértői karriert képzelnek el maguknak, szemben a pályakezdőkkel, akik jobban szeretnének egy speciális területen mély szaktudást szerezni, mint vezetővé válni. A pályakezdőkre furcsán jellemző paradox viselkedés, a rugalmasság és a komfortigény kettőssége a Hewitt felmérése alapján is kimutatható: a tapasztalt munkavállalókkal ellentétben a frissdiplomások számára nem annyira fontos, hogy személyes értékei és a vállalat kultúrája összhangban legyen, és az is kevésbé fontos számukra, hogy kihívást jelentő feladatokkal kelljen megküzdeniük - ehelyett szívesebben választják a képességeiknek és tapasztalatuknak megfelelő feladatokat. Minden válaszadó egyetértett abban, hogy a munka és a magánélet egyensúlya nagyon fontos, és hogy a fix fizetés a jelenlegi helyzetben sokkal motiválóbb, mint a teljesítményarányos bér. A felmérésből az is kiderül, hogy némileg eltérő attitűdökkel rendelkeznek a gazdasági és a műszaki területen állást kereső/dolgozó válaszadók: míg gazdasági területen fontosabb a munkavállalók számára a hosszú távú munkalehetőség, a vállalat értékeivel való azonosulás, a világos elvárások és a fix fizetés, úgy a mérnökök ezzel szemben jóval nyitottabbak és rugalmasabbak, számukra ezek kevésbé releváns szempontok. Forrás: www.edupress.hu |