Munkavállalásnál az embernek vannak kötelességei és jogai. Ezek egy része (főként a kötelességek) a munkaszerződésben található (ennek a szersződésnek meg kell felelnie a munkavállalásra vonatkozó szabályoknak!). Azokra a pontokra, amelyre a munkaszerződés külön nem tér ki, minden esetben a Munka Törvénykönyvében lefektetett szabályok vonatkoznak.

A munkavállalás jogviszonyai

Nem csak munkaviszonyban állhatsz, hanem polgári jogi jogviszonyban is (megbízási, vagy vállalkozási jogviszonyban). Erre tekintettel indokolt a fiatal munkavállalók jogainak és egészségének védelme érdekében a munkaügyi szabályok alkalmazását akkor is kiterjeszteni Rátok, ha polgári jogi jogviszony keretében dolgoztok. Ebben az esetben ugyan nem az Mt., hanem a Polgári Törvénykönyv vonatkozik a munkavégzésetekre, de Rátok az Mt.-ben meghatározott alsó korhatár egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. megbízás, vállalkozás) tekintetében is betartandó.
A polgári jogi jogviszonyok és a munkaviszony sok szempontból jelentősen eltérnek egymástól. Elhatárolásuk - röviden összefoglalva - a következő szempontok alapján történik: Általánosságban elmondható, hogy ha önállótlan, függő munkát személyesen végzel szinte kizárólag munkáltatód (főnököd) utasításai szerint, valamint munkád állandó, rendszeres, előírt munkaidőben történik, a munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkáltatód bocsátja rendelkezésedre, rendszeresen (havonta) kapsz munkabért, akkor minden valószínűség szerint munkaviszonyban állsz.
Ezzel szemben a polgári jogi szerződések fő jellemzője az önálló munkavégzés, illetve a korlátozott megbízói, illetve megrendelői utasítás. A megbízási szerződés alapján egy ügyet kell ellátnod (magatartási kötelem), míg a vállalkozási szerződés alapján egy "munkával elérhető eredmény" létrehozására vállalsz kötelezettséget (eredménykötelem). Szemben a munkaviszonnyal a polgári jogi jogviszonyok általában eseti feladatra jönnek létre, ezért egyszeri alkalommal fizetett megbízási, illetve vállalkozási díj jár. Általában személyesen kell ellátni őket, de igénybe vehető közreműködő személy is. Jellemző továbbá, hogy a munkát saját eszközöddel végzed.

Munkaidő

A munkaidő számodra: legfeljebb napi 8 óra (egy perccel sem több, beleértve az előkészítő és befejező munkákat is! Heti 40 óránál többet nem dolgozhatsz!

Fiatal munkavállalóként már akkor is megillet legalább 30 perc (azaz fél óra, és nem 20 perc, mint a többi munkavállaló esetében) munkaközi szünet, ha napi munkaidőd meghaladja a 4 és fél órát. Két munkavégzés között, azaz az egyik napi munkavégzés és a másik napi munkakezdés között legalább 12 órának el kell telnie (azaz ennyit kell pihenned két munkavégzési időtartam között), ezt az időt nem lehet lerövidíteni (kollektív szerződéses megállapodásban sem).

Ezen kívül nem oszthatnak be éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, illetve készenléti vagy ügyeleti jellegű munkára sem.

Ha több munkáltató számára végzel egyszerre munkát, a részükre történő munkavégzés idejét össze kell számítani. Tehát ha például több helyen is dolgozol egyszerre munkaviszonyban, vagy valahol munkaviszonyban foglalkoztatnak, máshol pedig megbízási jogviszonyban, vagy vállalkozási jogviszonyban, akkor ezeket a munkaidőket össze kell számítani.

Ezek a szabályok nem engednek eltérést, erről a hivatkozott § (Mt. 129/A § (6) bekezdése) világosan rendelkezik.

A fizetés

A diákok órabére a munka függvényében kb. háromszáz és kétezer forint között mozog, például nyelvoktatásért, fordításért oldalanként ezer forint felett is lehet keresni, tolmácsolási munkával pedig óránként több ezer forint is befolyhat. A havi bér ennek függvényében alakul, a minimum összeg azonban körülbelül a minimálbér nagyságával vetekszik.

A béred alsó határa ugyanaz, mint a felnőtteké!

Hasznos linkek

• A Munka Törvénykönyve
• Munkajog
• "JOGPONT" hálózat

Forrás: Szociális és Munkaügyi Minisztérium