A természettudományos képzés színvonala egyre rosszabb. A bolognai rendszer magyarországi bevezetésének módja ártott a jövő nemzedéke oktatási színvonalának. A felvételi rendszer a kettes tanulókat is beengedi a felsőoktatásba.

A kétszintű érettségi és az iskolai eredmények semmilyen nemzetközileg elfogadott mércével nem mérhetők, színvonaluk megítélésében nem használhatók objektív, európai szinten elfogadott mérési rendszerek. Veszélyben van a következő nemzedékek nevelése. Ezek voltak a legfontosabb megállapításai az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB) előadóinak a Magyar Tudományos Akadémián november 26-án megrendezett „A tudomány a közoktatásért” című konferenciáján, ahol a magyar közoktatás és felsőoktatás jelenlegi helyzetéről tettek javaslatokat a tragikusnak ítélt helyzet javítására.

– Sokkolóan felkészületlenül érkeznek a hallgatók a felsőoktatási intézményekbe – hangsúlyozta az MTA elnöke bevezetőjében. Pálinkás József még súlyosabb gondnak minősítette, hogy nagyon sokan rendkívüli mértékben motiválatlanul jönnek a főiskolákra, egyetemekre: – A legtöbben az oktatás finanszírozási problémáit okolják – mondta az Akadémia elnöke, majd hozzátette: – Bár ez is súlyos gondot jelent, és ezzel is kell foglalkozni, a problémát elsősorban nem anyagi természetűnek vélem. Az oktatás feladata ma is az, hogy a felnövekvő nemzedéket felkészítse a világban való magabiztos eligazodásra, és biztosítsa a kulturális folyamatosságot – figyelmeztette a konferencia résztvevőit Pálinkás József, majd kijelentette, a tanításhoz inspiráció és kényszer ésszerű egyensúlya kell.

– A tanítás tartalmának nem véleményekből, hanem szakmai közegyezés során kell körvonalazódnia – hangsúlyozta Csépe Valéria. Az MTA főtitkárhelyettesének „Írni, olvasni, számolni” című előadása az „elszalasztott lehetőségek” alcímet kapta, ami a 21. századi Magyarország felzárkózásának esélyeire utalt. A KEB elnöke Nemzeti Oktatási Panel létrehozását sürgette. Csépe Valéria példaként hozta fel a hasonló amerikai, 1997-es programot, amely pszichológus szakemberek bevonásával készült. Miután ezt elfogadta az amerikai kormány, az országban 50%-kal csökkent az analfabetizmus. A főtitkárhelyettes asszony azt is hangsúlyozta, a hazai oktatási-nevelési rendszernek át kell vennie az európai, egzakt adatokon alapuló oktatás-mérési módszereket: „Nem lehet a PISA felmérésekről tudomást sem vennünk!” – figyelmeztetett a KEB elnöke. Csépe Valéria úgy vélte a tanítás tartalmának meg kell őriznie a konzervatív elemeket is, ugyanakkor a korszerű oktatásnak kell megvalósulnia. Az MTA főtitkárhelyettese javasolta, tantárgyi panelekre épüljön az oktatás tartalma és alkalmazkodjon a gyermekek életkorához. Csépe Valéria reményének adott hangot, ha kiállnak az oktatás ügye mellett, talán sikerül felhívni a figyelmet az égető kérdésekre: – A pedagógus szakma presztízsének visszaállítása nem a MTA feladata – vélte a főtitkárhelyettes asszony. De fontos, hogy az Akadémia a tudomány erejével utat mutasson, a külföldi eredmények bemutatásával szakmailag támogassa az erőfeszítéseket.

– A hazai közoktatás végveszélyben van, és így a nemzet is! A hazai oktatásban tudományos alapokra, mérhető adatokon alapuló oktatásfejlesztésre van szükség – figyelmeztette Csapó Benő, az MTA doktora a hallgatókat. A KEB tagja „Milyen messze vagyunk a 21. századtól?” című előadásában elemezte „az elmaradt rendszerváltozás következményeit” a közoktatásban. Csapó Benő drámai megfogalmazásban tárta fel, hogy a közoktatás gyenge teljesítménye veszélyezteti a magyar írásbeliséget, a magyar nyelvet, a nemzeti kultúrát. Az MTA doktora kifejezte aggodalmát a magyar tudomány jövője miatt, szerinte veszélyben lesz az ország gazdasági versenyképessége, a társadalmi kohézió és végül a demokrácia is. A felsőoktatás színvonalának a rendkívüli hanyatlását nem lehet az új, kétszintű oktatásra fogni, vélekedett a professzor, a gondok ugyanis már a felvételinél kezdődnek.

– A bolognai rendszer nem hatékony a tanároktatásban – vitatkozott Csapó Benővel Szabó Gábor akadémikus, a KEB tagja „Utolsó szögek a természettudományos oktatás koporsójában?” című előadásában. Az akadémikus javasolta a természettudományos tanárképzés egy ciklusú rendszerének azonnali bevezetését. Szabó Gábor csatlakozott viszont az előtte szólókhoz, amikor a felvételi rendszer és az érettségi gyengeségeire hívta föl a figyelmet és annak a véleményének adott hangot, hogy ő is a tudományos kutatás alapú fejlesztés filozófiáját szorgalmazza. A szegedi professzor „Programozott kudarcként” értékelte, hogy a középiskolákban a fizika, kémia órák száma csökkent, a tananyag absztraktabbá vált. Szabó Gábor javasolta, a gyerekek életkorához kell a tananyagot illeszteni.

– Kiemelkedően magas óraszámban oktatják a nyelveket hazánkban az Európa Unió országaihoz képest – emelte ki Nikolov Marianne a nyelvtudás és nyelvtanulás minőségét elemezve a közoktatásban. A KEB tagja, az MTA doktora azt hangsúlyozta, hogy a mennyiségi oktatás – óraszám, nyelvi előkészítő évfolyamok – nem tűnnek hatásosnak a nyelvoktatás színvonalának emelésében. Az MTA doktora javaslata szerint a nyelvoktatásban a mennyiség helyett a minőséget kell előrehelyezni, a kommunikatív eljárásokat alkalmazni. Nikolov Marianne kitörési lehetőséget lát a szaknyelv oktatásában és a második nyelv tanulásának szorgalmazásában is.

Forrás: MTA