Sólyom László köztársasági elnök megküldte az Alkotmánybíróságnak véleményezésre a közoktatási törvény módosításáról szóló törvényt. A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében utalt arra, hogy az új rendelkezések egyike korlátozná a közoktatási intézményt fenntartók intézményvezető-kinevezési jogát, korlátozott vétójogot adva a nevelőtestületnek. Az új rendelkezések vonatkoznának az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményekre is, amelyek esetében a képviselő-testület a hatályos önkormányzati törvény alapján önállóan dönt az intézmény vezetőinek kiválasztása során.

A közoktatási törvény módosítása ezt az önálló döntési jogot a nevelőtestületnek adott jogosítvánnyal nyilvánvalóan korlátozná - mutatott rá a hivatal, hozzátéve: az államfő álláspontja szerint az Ab gyakorlatából egyértelműen az következik, hogy ha egy alapvető önkormányzati hatáskört az önkormányzati törvény szabályoz, akkor annak korlátozása csak kétharmados többséggel elfogadott törvényben történhet. Ez a feltétel a közoktatási törvény módosítása esetén nem teljesült, ezért Sólyom László szerint a törvény alkotmányellenes.

A közleményben utalnak arra, hogy a törvénymódosítást kezdeményező országgyűlési képviselők is úgy ítélték meg, hogy ez a korlátozás akkor lenne alkotmányos, ha azt tartalmazná a kétharmados önkormányzati törvény is. Az erre vonatkozó javaslatot azonban az Országgyűlés nem fogadta el.

A parlament december 14-én 199 igen, 147 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el a közoktatási törvény módosítását, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását azonban 201 igen, 147 nem, 2 tartózkodás mellett utasította el.

Az önkormányzati törvényben is rögzítették volna, hogy a közoktatási intézmények vezetőinek, azaz az igazgatók kinevezéséhez szükséges az intézményi közösségek (többek között diákönkormányzat, szülői munkaközösség, iskolaszék) támogatásának megszerzése a vezetői programhoz.

A Fideszé a felelősség azért, hogy a tantestületek továbbra sem élhetnek markánsabban egyetértési jogukkal a vezetőválasztásnál, mivel az ellenzéki párt megakadályozta, hogy hatályba léphessen a közoktatási törvényt módosító jogszabály - mondta Tatai-Tóth András, az MSZP-frakció oktatási és kulturális munkacsoportjának vezetője.

Tatai-Tóth András szerint a törvényjavaslatban szerepelt az önkormányzati törvény kétharmados módosítása, a törvény előterjesztése megfelelt az alkotmányos rendnek, a törvényalkotási szabályoknak. Mint mondta: egyetlen oka volt, amiért nem lett ebből hatályos törvény, az az, hogy a Fidesz a kétharmados önkormányzati törvény módosítását leszavazta; Hozzátette: ez nem derül ki sem az elnöki nyilatkozatból, sem a Fidesz nyilatkozatából. Azt mondta, az ellenzéki párt magatartása ezért álságos és képmutató.

Hozzátette: a javaslat azt tartalmazta, hogy a tantestületek a pályázók vezetési programjáról szavazzanak. Az oktatási törvény szerint az iskola pedagógiai programját a tantestület hagyja jóvá, tehát sok baj származik abból, ha a tantestület és a vezető programja nem egyeztethető össze. A javaslat azt a célt szolgálta, hogy "álljon szóba egymással" a fenntartó, az iskolai közösségek és a pályázó, ugyanis egyre több helyről érkeztek panaszok amiatt, hogy a fenntartók semmibe veszik a tantestületi véleményeket.

A Fidesz szerint egyértelmű volt a közoktatási törvényt módosító jogszabály alkotmányellenessége és érthetetlen, hogy a szocialisták miért szavazták meg azt. Sió László, a Fidesz szakpolitikusa szerint ezzel az érettségi és a felvételi szabályozása, az emelt szintű érettségi kötelezővé tétele nem vész el. "A Fidesz erről szóló javaslatát házszabálytól való eltéréssel egyetlen nap alatt meg lehet tárgyalni és el lehet fogadni. Az indítvány lényegében megegyezik a szocialisták alapjavaslatával" - jegyezte meg a politikus.

Forrás: origo